Pathológia
" Mortui docent vivos" (A holtak tanítják az élőket)
"Mit megvontak az élők, megadják a holtak." (Arany János)
I. A pathologia feladatai és helye az orvostudományban
II. A Pathologiai Osztály rövid története
III. A pathologiai munka az Uzsoki Utcai Kórházban
IV. A Pathologiai Osztály elhelyezése, felszereltsége és személyi ellátottsága
I. A pathologia feladatai és helye az orvostudományban
A pathologia általában a szervezetben zajló kóros folyamatok összességét jelenti, legyenek azok funkcionálisak (a szervezet egyes élettani tevékenységét illetőek) vagy morphologiaiak (azaz a szervek, szövetek vagy egyes sejtek alaki elváltozásait érintőek).
Előbbiek vizsgálata a klinikai laboratóriumok feladata, míg az utóbbiak tartoznak - hazánkban - a klasszikus értelemben vett pathologia tevékenységi rendszerébe.
A pathologia kezdetei a XIX. század közepére tehetők, amikor is a mikroszkópos vizsgálatok mind szélesebb körű alkalmazása során felfedezték minden élet alapját, a sejtet. Az első lépéseket a pathologia önállósulása felé azonban mégis a kórboncolások mind szélesebb körben történő alkalmazása jelentette. Ez volt a pathologia uralkodó eleme több mint 100 éven át.
A sebészet fejlődésével azonban egyre több szervet vagy szövetet távolítottak el a betegekből, melyek feldolgozása és értékelése szintén a pathologia és ezen belül a pathologus feladata. Ezek a mikroszkópos kórszövettani vizsgálatok jelentették és jelentik ma is a pathologus munkájának gerincét. Az ilyen vizsgálatok száma az elmúlt évtizedben világszerte tetemesen megemelkedett, hazánkban fővárosi viszonylatban legalább 50%-al. Ma már a különböző klinikai vizsgálatok során szinte valamennyi testüregből, szervből vagy szövetből lehet mintákat venni szövettani vizsgálatok céljára. Ezek eredménye perdöntő fontosságú a klinikai kivizsgálás, az esetleges belgyógyászati (gyógyszeres), sugárkezelés vagy műtéti beavatkozás elhatározásában. A pathologus ily módon tehát aktív részese lesz a betegek kivizsgálásának és az alkalmazandó kezelés meghatározásának is.
Az elmúlt 60 évben a klinikai vizsgálatoknak és a pathologiának fontos új eszköze fejlődött ki a cytológiai vizsgálatok elterjedésével. Ezeken belül különösen a nőgyógyászati és az aspirációs cytológiát kell kiemelnünk. Ma már a pathologus végzi igen vékony tű segítségével a legkülönbözőbb szervekből, szövetekből esetleg tesüregekből esetenként ultrahang - vagy CT-vizsgálattal kiegészítve -- magát a mintavételt is. A pathologus ezáltal a betegellátásnak még inkább integráns részévé vált. Ezzel a módszerrel rövid időn belül igen nagy találati biztonsággal juthatunk helyes kórisméhez olyan esetekben is, amelyekben korábban csak hosszantartó kivizsgálás, esetleg műtéti beavatkozás vezetett csak eredményre.
Napjainkban tehát a pathologia szerepe és helye az orvostudományban felértékelődött. Egy amerikai pathologus írta 2000. januárjában, az új évezred kezdetén a világ egyik legfontosabb pathologiai szaklapjában, hogy "a pathologia a XX. században az orvostudomány koronaékszere volt és az kell hogy maradjon a XXI. században is. Ezen belül azonban folyamatos átrendeződés megy végbe. A három alapvető diagnosztikai tevékenység a kórboncolás, a kórszövettani vizsgálatok és a cytológiai vizsgálatok közül a vezető helyre került a cytológia, vele egy szinten vagy szorosan a nyomában vannak a kórszövettani vizsgálatok. Sajnálatos módon világszerte háttérbe szorultak a kórboncolások, pedig a napjaink egyik legfontosabb értékmérőjeként számon tartott minőségbiztosításnak és ellenőrzésnek végső és legbiztosabb módszere továbbra is a kórboncolás kell hogy maradjon.
II. A Pathologiai Osztály rövid története
Az Uzsoki Utcai kórházban a kezdetekben a klinikai laboratóriumi diagnosztikus tevékenység és a pathologiai diagnosztika lényegében közös irányítás alatt folyt. A Pathologiai Osztály első vezetője Dr.Borsos-Nachtnebel Ödön volt. Ő ennek az osztálynak a vezetői állásából nyert kinevezést a Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetébe intézet igazgató egyetemi tanárnak. A II. világháború végén nyugatra távozott és az USA-ban halt meg. Őt követte az osztály élén Dr. Putnoky Gyula, aki kezdetben externistaként (külső munkatársként) végezte itt a pathologiai és laboratóriumi diagnosztikus munkát, miközben az egyetemen a Prof. Dr. Balogh Ernő vezette I. Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézetben volt vezető munkatárs, egyetemi adjunktus. Később vette át főorvosként az osztályvezetését és volt externista az egyetemi intézetben. Erdély visszacsatolása után került a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem egyetemi kórbonctani intézetbe, majd annak Szegedre történt áttelepülése ill. az utód Babes-Bólyai egyetemnek Marosvásárhelyre történt áttelepítése nyomán Marosvásárhelyre, ahol az ottani igen nagy tekintélyű egyetemi tanári karnak lett megbecsült tagja. Onnan ismét visszatérve az Orvostovábbképző Intézet Klinikai Laboratóriumi Tanszékének ill. Intézetének lett az igazgató tanára.
A Pathologiai Osztály vezetője volt Dr.Farkas Károly is, aki egyben a kórház igazgató-főorvosa is volt. Kiemelkedő vezető egyénisége volt a hazai pathologiának, speciális kutatási területe a rheumás betegségek pathologiája volt. Az általa szervezett kliniko-pathologiai konferenciák igen híresek voltak. Általában a kliniko-pathologiai szemlélet megtestesítője volt a pathologiai gyakorlatban, akit nem egyszer hívtak konzíliumba a klinikai osztályok munkatársai. 1957. május 1.-ével került át az ORFI-ba, ahol a Pathologiai Osztály vezetése mellett ellátta a főigazgató főorvosi teendőket is. Munkásságát a címzetes egyetemi tanári címmel ismerték el. Őt követte az osztályvezetői poszton Dr. Barla-Szabó László, aki 1971-ig, nyugdíjba vonulásáig látta el ezt a feladatot. Utána Dr.Scholz Magda lett az osztályvezető főorvos, aki 1989. március 31.-ig, nyugdíjba vonulásáig töltötte be ezt a posztot. Utána még haláláig, 1996. szeptemberéig, aktívan részt vett az osztály munkájában.
1989. április 1.-i hatállyal a Pathologiai Osztály élére pályázat útján Dr. Bajtai Attila került, aki azt megelőzően az Orvostovábbképző Egyetem Pathologiai Intézetében volt egyetemi docens. (1991-ben korábbi munkahelyétől megkapta a címzetes egyetemi tanári címet.) 1992 óta egyidejűleg a főváros pathologus szakfelügyelő főorvosa is. A vezetői feladatokat 2000. április 1.-ig látta el, amikor vezetőként nyugdíjba vonult. Utóda korábbi helyettese, Dr.Pócza Károly főorvos lett. Nyugdíjba vonulása miatt 2011. augusztus 1-től dr. Salamon Ferenc főorvos a megbízott osztályvezető.
Külön is említést érdemel az a tény, hogy ennek az osztálynak volt tagja segédorvosként a 30-as években Mayer Kolos Ferenc, aki az USA-ban lett világszerte elismert orvostörténész Claudius Francis Mayer néven és ért el magas fokozatot az Amerikai Egyesült Államok hadseregében.
III. A pathologiai munka az Uzsoki Utcai Kórházban
Munkánk előterében - a kor szabta elvárásoknak megfelelően - a kórszövettani és a cytológiai állnak. Az osztály által végzett aspirációs cytológiai vizsgálatok száma a fővárosi kórházak közül a legmagasabb, de valamennyi budapesti intézményt is figyelembe véve - elsősorban is a daganatos betegségekre szakosodott Országos Onkológiai Intézetet is - e vizsgálatok számával a második helyen áll. Természetesen rendszeresen elvégezzük a klinikai osztályok által kért kórboncolásokat is, de azok száma a korábbi évekhez viszonyítva drámaian csökkent. 2000-ben ill. 2001-ben 20% alá! (Ilyen irányú tevékenységünket azonban alapvetően meghatározza az a körülmény, hogy jelenleg az osztályon a korábbi létszámhoz képest lényegesen kevesebb orvos dolgozik.) A kórházi beteganyag összetételéből illetve az ezekből eredő elvárásokból adódóan érdeklődésünk előterében a klinikai pathologia áll. Ennek lényeges részét képezik a fentebb már említett aspirációs cytológiai vizsgálatok.
Ily módon a pathologiai diagnosztikus munka a kórház eredményes klinikai tevékenységének egyik alappillére. A pathologus mindennapos tevékenysége integráns része a klinikai osztályok diagnosztikus és therápiás tevékenységének.
IV. A Pathologiai Osztály elhelyezése, felszereltsége és személyi ellátottsága
Az osztály 2008. decemberétől a régi épület melletti új diagnosztikus részlegben (F. épület) helyezkedik el. Itt modern körülmények között közös fedél alatt végezzük kórszövettani, cytológiai és kórbonctani munkánkat.
Az anyagok feldolgozása során a klasszikus feldolgozási módszerek mellett ma már alkalmazni tudjuk napjaink egyik legmodernebb diagnosztikus eljárását, az immunhisztokémiai, immuncytokémiai vizsgálatokat is. A kórház onkológiai profiljának megfelelően széles immunsavó panellel rendelkezünk. Bizonyos területeken élünk a progressziv ellátás nyújtotta konzíliumi lehetőségekkel (nyirokcsomók, bőrdaganatok, stb).
Orvosi kar:
mb. osztályvezető főorvos: Dr. Salamon Ferenc (2011. augusztus 1. óta)
Dr. Nagy Pál osztályvezető főorvos helyettes
Dr. Pócza Károly főorvos
Dr. Fecske Éva főorvos
Professzor Emeritus Magyar Éva, egyetemi tanár, szaktanácsadó főorvos
Dr. Nagy Zsolt szakorvos jelölt
Dr. Kelemen Dóra rezidens
Asszisztensek:
mb.osztályvezető asszisztens: Kovácsné Diczházi Andrea kórszövettani asszisztens
Németh Gábor Gellértné immunhisztokémiai szakasszisztens
Sziliné Katona Andrea immunhisztokémiai szakasszisztens
Kuti Lászlóné szövettani asszisztens
Vigh Sándorné szövettani asszisztens
Albert Róbertné segédasszisztens
Cytológiai asszisztensek:
Dr.Szili Zsoltné csoportvezető
Csáky Attiláné
Pópa Katalin
Szabó Jánosné
Adminisztratív dolgozók:
Barfné Boruzs Gyöngyvér
Bónis Brigitta
Hornicsek Gabriella
Sárközi Alíz
Pintér Józsefné
Boncmesterek:
Fehér Imre
Hársvölgyi Ferenc
Intézeti fotós:
Saródy Zoltán
VI. Galéria
orvosaink konzultálnak
szövettani asszisztenseink bokrétája
cytológiai kenetek előkészítése
nőgyógyászati cytológiai előszűrők munka közben
osztályunk egy csendes pillanata
Pathológiánk az I. épület alagsorában található.
Belépés
Online felhasználók
